Január végén és február elején egyre több helyen bukkantak fel a hírek böngésző fronton, hiszen úgy tűnik, hogy a Microsoft végképp kezdi elveszíteni a talajt maga alatt a browser háborúban. Már, ha egyáltalán beszélhetünk még arról a klasszikus értelemben vett felállásról, mint ahogy az a kilencvenes évék egyszer megtörtént. Akkor a nagy hal megeszi a kis halat történetét mutatta be a Microsoft, ahogy kirántotta a piacot a Netscape alól, most azonban egészen más a helyzet.
Sok lúd, disznót győz – valahogy így áll a mostani helyzetkép. A Firefox sikere nyomán ugyanis megjelent a böngészők piacán a felhasználóknak az a jogos igénye, hogy szeretnének maguknak egy gyors, biztonságos és szabványokat ismerő és megjelenítő szoftvert használjanak webes tartalmak megjelenítésére. Mozilla Alapítvány 2004-ben jelent meg a Firefox böngészővel, azzal a nem titkolt céllal, hogy megszorongassa a Microsoftot azon a piacon, amit egykoron a Netscape elől szereztek meg.
A kísérlet, többek között az olyan cégek támogatásának, mint a Google, mára már elérte azt a lefedettséget, hogy számolni kell vele a piacon. A harmadik verziójánál tartó Firefoxot mindenki ismeri, sőt számos olyan felhasználója van, akik a világért sem használnának mást. E sorok írója se nagyon lenne hajlandó lemondani a Firefoxról, jómagam se nagyon tudnék meglenni a Firefox és kiegészítői nélkül.
A Firefox mellett, melyet többek között a már említett keresőóriás, a Google is támogatott a böngésző kifejlesztésében, tavalyelőtt átigazolt pár kulcsjátékost a Mozilla fejlesztői közül és nem titkoltan bele is kezdett egy saját böngésző fejlesztésébe. A 2008 őszén megjelent Google Chrome, ha át nem is rajzolta a piacot, de annyit azért bizonyított, hogy ez a meccs még koránt sincs lefutva, hiszen ilyen rövid idő alatt is ki lehet fejleszteni egy megbízhatóan futó, kompakt böngészőt is, és piacra lehet dobni, még ha csak béta formájában is.
A Chrome mellet a másik játékos az utóbbi években divatossá vált Apple platformnak köszönhetően a kaliforniai cég Safari böngészője is, melyet meglepően jól portoltak Windows alá. Az alternatív böngészők másik nagy veteránja a Firefox mellett az Opera, amely a jelek szerint nem képes beváltani a hozzá fűzött kezdeti reményeket, ugyanakkor jelentős szeletet hasított ki a mobil böngészők piacán, amely alighanem az új évtized leglátványosabb versenyét jelenti majd. A fent felsoroltak mindegyike saját böngésző motort használ, de ezek mellett számos böngésző elérhető még a piacon, melyek a riválisok megjelenítő motorjait használják.
Ezen a téren leginkább a Firefox vezet, hiszen a Mozilla Alapítvány open-source motorját használja számos Firefox klón is, mint például a közösségi böngésző, a Flock, vagy az iTunes riválisának szánt, egyben böngészőként is használható, Songbird is. Az Internet Explorer motorjára épülő böngészőre is van példa, ilyen a Maxthon, amely a kínai nép számára jelenti az IE mentes alternatív böngészést.
Az elkövetkező öt napban, öt post formájában elmondom én, mit gondolok ezekről az alternatív böngészőkről…