Az elmúlt években nyílt titok volt, hogy a Google saját böngésző fejlesztését tervezi, nem ért hát senkit igazi meglepetésként, amikor 2008 szeptemberében egy képregény felvezetésével megjelent a Chrome béta verziójának letölthető változatával. És bár mély nyomot azonnal nem hagyott az internetezők lelkivilágában, jelen volt, és a fejlesztésen a Google, minden erejét bevetve dolgozott.

A legnagyobb meglepetést a keresőóriás azzal okozta, hogy mindössze három hónapon belül kijelentette, hogy a Chrome végleges termékként van a piacon és még a szoftverek termékfejlesztésének ciklusidejéhez képest is rekordsebességgel állította a termékről, hogy egy végleges verzióról beszélhetünk.

A Chrome két hónappal ezelőtt, 2008. december 8-án érte el a nagykorúságát a szoftver, annak ellenére, hogy a böngésző még most sincs felkészítve a harmadik fél által írt applikációk futtatására, holott a fejlesztők ígéretei szerint ez már helyet kapott volna az 1.0-ás verzióban.

Ennek ellenére a Google Chrome egy meglepően kompakt kis böngésző és a fejlesztők szerint legpozitívabb tulajdonsága az, hogy az egyes ablakokban futó alkalmazások, külön-külön erőforrásokat, úgynevezett threadeket használnak a rendelkezésre álló memóriából, ezért ha az egyik szál össze is omlik, a többi továbbra is zavartalanul üzemel.  A Google másik nem titkolt célja a Chrome alkalmazás bevezetésével, hogy a felhasználók offline állapotban is elérjék a cég által tárolt adataikat, ezért a Chrome alapban telepíti a Google Gears alkalmazást, aminek segítségével internet nélkül is elérhetjük a leveleinket, vagy a Google feedolvasójában, esetleg szövegszerkesztőjében tárolt adatokat is.

A Chrome induláskor felajánlja nekünk a legtöbbször meglátogatott weboldalak megjelenítését, ugyanakkor lehetősége van a felhasználónak saját magának is kiválasztani, hogy induláskor melyik oldalakat szeretné a böngésző indító lapjaként viszontlátni. Az egyelőre csak Windowson elérhető Chrome mellett, gőzerővel folyik a Mac és a Linux portok fejlesztése is, a sokak által pedig nagyon várt harmadik-fél által fejlesztett API-k bevezetése pedig májusban megtörténik és akkor alighanem még inkább számolniuk kell a riválisoknak a Google versenyzőjével, ugyanis alighanem egy kiváló kis kompakt böngésző válik a már most is igen gyors és kezelhető böngészőből.

Különösen igaz ez a Google alkalmazásaira, mint a Gmail, vagy a Google Docs, amiknek használata és elérése kétségtelenül a Google saját böngészőjével a leggyorsabb. Azok, akik intenzíven használják a Google alkalmazásait, ha másra nem is, de a fenti szolgáltatások elérésére alighanem a cég saját fejlesztésű böngészőjét fogják használni.

Összességében a Google Chrome egy láthatóan életképes kezdeményezés és az utóbbi hónapokban, ha nem is meredeken, de azért láthatóan növekszik a felhasználói tábor száma, leginkább az Internet Explorer rovására.