A Mozilla Firefox motorjára épülő, alig másfél éves böngésző, a Flock nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy a web 2.0 edződött generáció böngészője lesz és megkönnyíti a felhasználók dolgát abban, hogy tartalmakat osszanak meg egymással, vagy elérjék a mások által közzétett tartalmazakat.

Bár a Flockot azonnal kipróbáltam amikor megjelent a böngészők között azzal az ígérettel, hogy segít rendet rakni a feedjeim és az általam használt szolgáltatások között, első blikkre nem mondhatnám, hogy meggyőzött. Bár a kezdeményezést jónak találtam, a fejlesztőknek sem igazán sikerült rendet rakniuk a digitális szemétdombomon ezért az utóbbi időben már fel sem telepítettem a Flockot.

Mivel most sem vártam semmi elsöprőt a Flocktól, annak ellenére, hogy a szoftver elvileg már a 2.0.3-as verziónál jár, annál jobban meglepett, hogy néhány óra használat után, miután beállítottam és elmentettem az összes fiókot, amit használok, beimportáltam a feedjeimet, beállítottam a blogokat, ahova postolni akarok el kellett ismerjem, hogy a Flock egy jó kis böngésző.

Mivel első pillantása számomra annyira megszokhatatlan, sidebarokkal és kütyükkel hülyére pakolt szoftverről van szó, a Flockot szerintem igen könnyen fel lehet adni, még a türelmesebb embereknek sincs kedve végigrágnia magát az összes lehetőségen, és beállítani a böngészőt úgy, hogy végül teljes mértékben ki tudják használni, a programot úgy, és amire az való.

Pedig miután az ember beállította a Flockot és megszokta a szerintem igen pofásra sikeredett feed readert és megbarátkozott a talán a kelleténél csillogóbb felülettel egy igen használható kis böngészőt kap a fáradozásaiért cserébe. És mivel a Firefoxos pluginek egy része is telepíthető a Flock alá, nem meglepő hát az sem, hogy az AOL, a Netscape termékcsalád támogatásának és fejlesztésének befejezése után, a Flockot ajánlotta felhasználóinak a böngészésre. Az utóbbi időben igencsak komoly fejlesztésen átesett program már korántsem olyan idegesítően lassú és állandóan legfagyogató, használhatatlan monstrum, mint az elején volt, hanem felnőtt ahhoz a feladathoz, hogy szépen lassan ringbe szállhasson, akár a hamarosan megjelenő IE 8.0-ával szemben is.

Az egyetlen dolog, ami egyesek számára talán zavaró lehet az az, hogy ha minden funkciót szeretnénk elérni a böngészővel, akkor szinte az összes jelszavunkat kénytelenek vagyunk menteni a program számára, amely elé ha valami rosszakarónknak sikerült leülnie, akkor az ám igen gonosz tréfát űzhet velünk. 

Január végén és február elején egyre több helyen bukkantak fel a hírek böngésző fronton, hiszen úgy tűnik, hogy a Microsoft végképp kezdi elveszíteni a talajt maga alatt a browser háborúban. Már, ha egyáltalán beszélhetünk még arról a klasszikus értelemben vett felállásról, mint ahogy az a kilencvenes évék egyszer megtörtént. Akkor a nagy hal megeszi a kis halat történetét mutatta be a Microsoft, ahogy kirántotta a piacot a Netscape alól, most azonban egészen más a helyzet.

Sok lúd, disznót győz – valahogy így áll a mostani helyzetkép. A Firefox sikere nyomán ugyanis megjelent a böngészők piacán a felhasználóknak az a jogos igénye, hogy szeretnének maguknak egy gyors, biztonságos és szabványokat ismerő és megjelenítő szoftvert használjanak webes tartalmak megjelenítésére. Mozilla Alapítvány 2004-ben jelent meg a Firefox böngészővel, azzal a nem titkolt céllal, hogy megszorongassa a Microsoftot azon a piacon, amit egykoron a Netscape elől szereztek meg.

A kísérlet, többek között az olyan cégek támogatásának, mint a Google, mára már elérte azt a lefedettséget, hogy számolni kell vele a piacon. A harmadik verziójánál tartó Firefoxot mindenki ismeri, sőt számos olyan felhasználója van, akik a világért sem használnának mást. E sorok írója se nagyon lenne hajlandó lemondani a Firefoxról, jómagam se nagyon tudnék meglenni a Firefox és kiegészítői nélkül.

A Firefox mellett, melyet többek között a már említett keresőóriás, a Google is támogatott a böngésző kifejlesztésében, tavalyelőtt átigazolt pár kulcsjátékost a Mozilla fejlesztői közül és nem titkoltan bele is kezdett egy saját böngésző fejlesztésébe. A 2008 őszén megjelent Google Chrome, ha át nem is rajzolta a piacot, de annyit azért bizonyított, hogy ez a meccs még koránt sincs lefutva, hiszen ilyen rövid idő alatt is ki lehet fejleszteni egy megbízhatóan futó, kompakt böngészőt is, és piacra lehet dobni, még ha csak béta formájában is.

A Chrome mellet a másik játékos az utóbbi években divatossá vált Apple platformnak köszönhetően a kaliforniai cég Safari böngészője is, melyet meglepően jól portoltak Windows alá. Az alternatív böngészők másik nagy veteránja a Firefox mellett az Opera, amely a jelek szerint nem képes beváltani a hozzá fűzött kezdeti reményeket, ugyanakkor jelentős szeletet hasított ki a mobil böngészők piacán, amely alighanem az új évtized leglátványosabb versenyét jelenti majd. A fent felsoroltak mindegyike saját böngésző motort használ, de ezek mellett számos böngésző elérhető még a piacon, melyek a riválisok megjelenítő motorjait használják.

Ezen a téren leginkább a Firefox vezet, hiszen a Mozilla Alapítvány open-source motorját használja számos Firefox klón is, mint például a közösségi böngésző, a Flock, vagy az iTunes riválisának szánt, egyben böngészőként is használható, Songbird is. Az Internet Explorer motorjára épülő böngészőre is van példa, ilyen a Maxthon, amely a kínai nép számára jelenti az IE mentes alternatív böngészést.

Az elkövetkező öt napban, öt post formájában elmondom én, mit gondolok ezekről az alternatív böngészőkről…